Mániánk az örökségvédelem!
Telcs Ede éremművészként főként kortárs művészeket, tudósokat, politikusokat, valamint barátokat és családtagokat örökített meg. A családtagok közül elsőként édesanyját mintázta meg az Anyám arcképe (1907 előtt) című szecessziós stílusú plaketten. Édesanyja, Teltsch Mórné Wollner Anna (Bonyhád, 1845 – Budapest, 1937) egy elszegényedett bajai gabonakereskedő lánya volt, akinek felmenői a Cohén papi nemzetségből származtak. Telcs Ede Visszaemlékezéseiben megjegyezte, hogy ez a körülmény édesanyját „igen büszkévé tette”. A plaketten a karakteres idősödő asszonyt bal profilból ábrázolta. A szögletes formátum a szecesszió egyik jellegzetes újítása, amelynek eredete a táblakép. A kompozíció és a lendületes ecsetkezelést imitáló mintázás is teljesen festményszerű. A lappangó plakettet Elek Artúr A magyar éremművészet öregei és ifjai című írásában megjelent reprodukció alapján ismerjük.
Husnyák Andrea arra volt kíváncsi, hogy az orgonák hova járnak wellness-re. Részletek a Bácsmegyei Naplóban!
Szabadkán, a Szegedi út 36-os ház kapuja alatt egy kutyaorr fogad. Ő mutatja az utat az udvar szívébe, ahol egymásba nyíló műhelyrészek és szorgosan dolgozó emberek várnak. Mind egyenruhát viselnek. Mellényüket egy stilizált öntőfazék, AM-monogram és az 1930-as évszám díszíti. Megérkeztem a szabadkai családi vállalkozásba, az Antal Öntöde udvarába. – Gazsó Orsolya írása a Bácsmegyei Naplóban.
Hajlunk-e a kompromisszumra, ha városfejlesztésről van szó? Mennyire szenved Szabadka védett városmagja az ingatlanfejlesztőktől? Hosszútávú stratégia kellene a fejlődéshez. A Bácsmegyei Napló interjúja Nagy Kiserős Melindával, Szabadka város építésügyi titkárságának vezetőjével.
Az adai Cseh Károly Általános iskola épületében 1956-ig az iskolanővérek iskolája és zárdája működött. Az államosítást követően a régi berendezés és a díszített falak is eltűntek. A 2017. augusztusában kezdődött épületfelújításnál külön hangsúlyt fektettek arra, hogy a festékréteg alatt rejlő díszítés visszakapja régi kinézetét. Az első emeleten volt egykor a kápolna. Vladimir Kojić, nagykikindai restaurátor és ikonfestő munkája nyomán a mennyezeten újra látható az a jelenet, amikor Jézus Krisztus megmutatta Alacoque Szent Margitnak az ő Szent Szívét. A felújítást Gordana Prčić Vujnović, a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet építésze felügyelte. Maksó Éva iskolaigazgató terve az, hogy a kápolna régi berendezése helyreállításra kerüljön, a mostani tanterem kápolnaként és emlékszobaként látogatható legyen. Mihalek György a mennyezet újjászületését követte nyomon.
Szabadkán a méhek szorgalmát és takarékosságát próbálták utánozni.
A fin de siècle bizonytalansággal terhes miliőjében példaként állították a polgárok elé eme parányi állatokat.
Légy szorgalmas és légy takarékos és mindent megkaphatsz.
Légy szorgalmas és légy takarékos és minden a tied lehet.
Légy szorgalmas és légy takarékos és életed tejjel és mézzel folyó lesz.
Ezt hirdette a szépen kidolgozott ajtó fölé helyezett díszítőelem is.
Ha beléptél az épületbe a takarékpénztár munkatársa jobb kezét nyújtva az arcán mosollyal biztatott légy szorgalmas és mi takarékoskodunk helyetted.
Tűnjék bármennyire is hihetetlennek, a minden mindennel összefügg az univerzum törvénye, véletlenek pedig nincsenek. Aki eljut ehhez az emberi létezés minőségét meghatározó, azt befolyásoló, alakító felismeréshez, azt is tudja, hogy amint az a Prédikátorok Könyvében meg van írva: „Mindennek ideje van, / és ideje van az ég alatt minden akaratnak” (3:1). Tehát, mindennek ideje van, s a fentiek viszonylatában megnyilvánulhat, amennyiben az, akinek életfeladatául kijelöltetett a megvalósítás, ráismer a körülmények adta lehetőségre, és felvállalja a különböző irányból és idősíkokból érkező impulzusok összekapcsolásának gyakran cseppet sem könnyű tennivalóit, miközben egy csodálatos életet gazdagító szellemi utazás és lelki felmagasztosulás letéteményeseként járja be a feladat megoldását rejtő, addig ismeretlen ösvényeket.
2017 januárjában született meg az ötlet két ember fejében, hogy a reformáció 500 éves jubileuma évére kiállítással emlékezzünk. Mivel a kiállítás helyszínéül Topolya Község Múzeumát választottuk, az év első hónapjaiban a község református és evangélikus múltú és jelenű helyszínein kutattunk a kiállítás projektmenedzserével, Vastag Tiborral. Topolya község területén Bajsa őriz evangélikus múltú vallási hagyatékokat, Bácskossuthfalva és Pacsér pedig református vallási örökséggel büszkélkedik.
2017 nyarán nagy építkezések kezdődtek el a doroszlói Szentkúton. Az itt folyó munkálatokról, a létesítmények rendeltetéséről beszélt Ft. Verebélyi Árpád főesperes, a Mária, Keresztények Segítsége Egyházmegyei Kegyhely kormányzója.