1908-tól jelent meg a „történelmi” Bácsmegyei Napló.
1919. január 17-én betiltották, 1920. február 23-án újraindult, s a két világháború között legismertebb vajdasági magyar napilap lett.
Nyomdája az első világháború előtt a Kladek és Hamburger, majd a Bácsmegyei Napló nyomdája, végül a Minerva volt. A Minerva kiadásában jelent meg számos antológia, regény, amely abban az időben a magyar kultúra hordozója volt. A Napló több pályázatot is hirdetett, melynek nyertes írásai ilymódon könyv alakjában is megjelenhettek. 1930. március 26-ától Napló címmel jelenik meg. Irodalmi melléklete a vajdasági magyar irodalmi élet tükre lett, teret adott a helyi szerzőknek, viszont olyan neveket is meg tudott szólítani és jelentetni, mint Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes. Fordításokat közölt délszláv nyelvekről is, ezzel hozta közelebb az ímmár egy országban élőket. Mellékletei ma is megállnák a helyüket: Sportnapló, Közgazdasági Magazin, Habostorta, Rádióújság.
Legnagyobb érdeme a naprakészség volt, s az, hogy kiterjed tudósítóhálózatának köszönhetően a világ bármelyik tájáról képes volt érdekes hírekkel, riportokkal szolgálni. 1941. április 12-én régi címmel, régi fejléccel került az olvasók asztalára, majd az új hatóság betiltotta.