Magyar zsidók szovjet lágerekben, 1939 ‒1956

Magyar zsidók szovjet lágerekben, 1939 ‒1956 Book Cover Magyar zsidók szovjet lágerekben, 1939 ‒1956
Botos János
Jakab és Komor tér 6. Egyesület
2018

isztelt Olvasó!

 

Az elmúlt években számos alkalommal megfordultam abban a budapesti Nádor utcai épületben, ahol többek között a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ) irodája működött, működik. Minden alkalommal, amikor a szervezet nevét elolvastam, felötlött bennem az a gondolat, hogy szükséges lenne azoknak a magyarországi zsidóknak a neveit, adatait összegyűjteni, közzétenni, akik a második világháború alatt, után gyakorta nemcsak a munkaszolgálat, a náci koncentrációs táborok, a budapesti gettók borzalmait szenvedték meg, és szerencsés esetben élték túl, hanem emellett balsorsuk a Gulagra, és a szovjet hadifogoly lágerekbe sodorta. Az elképzelés megvalósítására akkor nyílott lehetőség, amikor a kormányzat döntése alapján 2015 a Gulag Emlékév lett, és az ezzel kapcsolatos történeti kutatásokra anyagi keretet biztosítottak. Ekkor fogalmazódott meg részleteiben is az az elképzelés, hogy össze kellene gyűjteni – már amennyire ezt a fennmaradt, a kutatás számára hozzáférhető források lehetővé teszik – az 1939 őszétől a Gulag lágerekbe, majd 1941 késő nyarától a hadifogolytáborokba hurcolt magyarországi zsidók nevét, adatait, sorsuk alakulását. Az elképzelés megvalósítását felkarolta a Jakab és Komor tér 6. Egyesület és a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete. Segítségükkel a Gulag Emlékév során meghirdetett pályázat keretében kapott támogatás teremtette meg a feltételeit az 1939 őszétől a Gulag rabságra ítélt magyarországi zsidók, az 1941 őszétől szovjet fogságba esett munkaszolgálatosok, és a háború után hadifogolytáborba hurcolt munkaszolgálatosok, gettókból, koncentrációs táborokból kiszabadult zsidók nevének és felkutatható adatainak az összegyűjtésére.


Az érintett magyarországi zsidók nevének, adatainak a teljes körű feltárását jó néhány tényező nehezítette. A rendelkezésre álló – alapvetően csak a mai Magyarország területére vonatkozó – források számos okból teljes körűen nem tartalmazták valamennyi érintett zsidó adatai. Az eredetileg számos esetben orosz nyelvű dokumentumokban a magyar nevek, születési adatok, lakhelyek cirill betűs átírása gyakorta pontatlanul történt. Emellett a zsidók közül jó néhányan – a történelmi korból fakadóan érthető okokból – titkolták zsidó voltukat, származásukat. További gondot jelentett, hogy a második világháborút követően a táblázatokban szereplő, a fogságot túlélő zsidók közül számosan nevet változtattak. További nehézség forrása lett, hogy a dokumentumok egy része a munkaszolgálatos meghatározást igen széles értelemben használta. Hiszen a második világháború alatt honvédségi munkaszolgálatra nem csak azért kerülhetett valaki, mert zsidó vallású, származású volt, hanem politikai okokból, a fegyveres katonai szolgálatot hitbéli meggyőződésből megtagadó, vagy valamilyen szempontból megbízhatatlannak minősített volta miatt is. Mindez következetes forráskritikát igényelt.

A kötet tisztelgés kíván lenni azok előtt a magyarországi zsidók előtt, akik megszenvedték a Gulag táborokat, a hadifogoly lágereket, és akik közül sajnos sokuk számára jeltelen sírban az idegen föld lett végső nyughelyük. Reméljük, hogy az életüket áldozók és családtagjaik, a túlélők számára ez az összeállítás is azt bizonyítja, hogy nem engedjük, hogy emléküket betemesse, nevüket kitörölje a feledés.

Budapest, 2018. január

Botos János