„Annak, aki Szuboticán született, még akkor sem szabad megfeledkezni bácskai voltáról, ha
egyéb köze nincs is a városhoz, minthogy ott verte föl csecsemő-vinyogásával a derék
szomszédok házának csendjét.” Molnár Jenő
Kohn Schwerin Götz bajai és bácsmegyei főrabbi, élet- és korrajz (1760-1852)
Kohn Sámuel Segítségünk az Úr nevében. Katolikus imakönyv
Dr. Csizmár Oszkár
Köszönöm addig is…
Munk ArturMunk Artur önéletrajzi regényének harmadik kiadása. Az Így éltünk Szabadkán sorozat második könyve.
Priča mog života
Jožef HalbrohrHalbrohr József: Élettörténetem című naplójának szerb nyelvű kiadása.
Gyilkosság a zsidó Szabadkán
Negyela László MárkMinden adott egy gyilkossághoz: megcsalt és megalázott férj, a hűtlen asszony és a szerelmes nőgyógyász.
Magyar zsidók szovjet lágerekben, 1939 ‒1956
Botos JánosA Szovjetúnióba hurcolt magyar zsidók névsora.
Polgári nyaralók Palicson: A XIX. század közepétől az I. világháborúig
Gordana P. VujnovićAz európai fürdők mintájára a Szabadkához közeli Palicsi-tó partján is kialakul a 19. század közepén egy kirándulóhely, amely lassan fürdővé, illetve a polgári réteg nyaralójává fejlődik. A polgárság új típusú épületek divatját honosítja meg: bérpalotákat a városban és polgári nyaralókat az üdülőhelyeken. Az időszakos lakhatást szolgáló nyaralók a 19. század második felétől az első világháborúig terjedő időszakban az egyszerű, háromosztatú, a falusi, alföldi építészet jegyeit magukon hordozó épületekből fejlődtek reprezentatív, divatos, svájci nyaralókká, majd fokozatosan az állandó lakhatást szolgáló, egyéni családi házakká alakultak.
Szabadka és a felszabadulás után (1944-1945) áldozatul esett polgári személyek
Stevan MačkovićJelen dolgozat megkísérli hozzájárulni a felszabadulás után likvidált polgári személyekkel kapcsolatos téma megismeréséhez.
A kommunista hatalom sajátos, célirányos eljárásának megközelítésére, megismerésére fókuszál, amikor a hatalom a szabadkai népellenséggel való leszámolás élét elsősorban a németek és a magyarok felé fordítja, illetve mindazok felé, akik szerencsétlenségükre magukon viselték az ellenség jelzőjét. Ezekben az eljárásokban uralkodó volt az ideológiai és osztályjelleg, de a nemzeti sem volt elhanyagolható tényező. A hatalom a bejelentőkkel együttműködve kegyetlenül, halállal büntetett, bírósági eljárások nélkül, szilárd bizonyítékok, vagy a védelemre való jog nélkül. A kivégzettek közül csak jelképes azoknak a száma, akiket bíróság ítélt el.
Bölcsek között időzni
Botos János, Böhm Karolina, Deutsch Gábor, Földváryné Kiss Réka, Gerő András, Lihtmann Tamás, Oberlander Báruch, Oláh János, Pejin Attila, Radnainé Fogarasi Katalin, Róna Tamás, Schőner Alfréd, Sommer László, Ungvári Tamás, Vanderstein Noémi ViktóriaKollégái, tanítványai és barátai köszöntik ezzel a tanulmánykötettel a 70 éves prof. dr. Haraszti Györgyöt, a magyar zsidó közélet és tudományos élet egyik kiemelkedő résztvevőjét.
Haraszti György (1947-) történész. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanszékvezetője (1998–2014), ma ugyanitt egyetemi tanár. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének kitüntetettje (1998), Scheiber Sándor-díjas (2003). A Wesselényi utcai ortodox iskola volt igazgatója (1992–1997) és a Holokauszt Központ volt kuratóriumi elnöke (2011–2015).
Bölcsek között időzni, a kötet címe a Példabeszédek könyvének egyik mondatára reflektál, mely szerint „Fül, mely hallgat az élet feddésére, bölcsek között fog időzni” (Példabeszédek 15, 31).
A szent Márton-küldetés
Csík Mónika - Szalai Attila1700 éve született Szent Márton, ebből az alkalomból Magyarország Kormánya a 2016-os évet Szent Márton–emlékévnek nyilvánította. Szent Márton Pannónia egyik meghatározó szentje, akinek kultusza a magyarság elmúlt évezredét is végigkísérte.
A MILKO Egyesület a maga sajátos módján kíván hozzájárulni a Szent Márton–évhez és Szent Márton kultuszához: Csík Mónika írónőt és Szalai Attila grafikust arra kértük fel, hogy készítsenek egy mesekönyvet az 1700 éve született szentről.
Ez a könyv a Vajdaságban készült: 2016-ban Szabadkán ilyennek látták a történetet.
Vajdasági protestáns kataszter
Tómó Margaréta (szerk.)A Vajdasági protestáns kataszter a Reformáció Emlékévéhez kapcsolódó vajdasági kiadvány, mely bemutatja a délvidéki lutheránus és református egyházakat, azok gyülekezeteit. A történelmi áttekintés mellett a jelen állapotot kívánja bemutatni az érdeklődőknek.
Előszót dr. Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa írt.
Élettörténetem
Halbrohr JózsefHalbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság harmadik legnagyobb városa, amikor a szabadkai zsidóság – kihasználva a recepciós és emancipációs törvényeket – látványos fejlődésnek indult. Az I. világháborúban tisztként szolgált, ennek ellenére a II. világháborúban őt munkaszolgálatra hívták, családját deportálták. Annak ellenére, hogy holokauszt-túlélő volt, a titói Jugoszlávia vele sem kivételezett: államosították házát, földjét. Volt időszak, amikor egykori házának gazdasági épületében volt kénytelen élni, s a szövetkezesítésből sem tudott kimaradni. Államok váltották egymást, de ő mindvégig megmaradt szabadkainak. Ez a kiadvány egy szabadkai polgár életének eseményeit mutatja be, melynek hátterét a család, a város, és a régió történelme adja. Halbrohr József visszaemlékezéseit a nagyapját sohasem látó két unoka: Halbrohr Nataniel és Dávid adja közre. A kötetben a saját élettörténet mellett a család és a város XX. századi története is felelevenedik, ahogy az általuk építtetett épületek történetei is.